Csemő Magyarország legvirágosabb és legnagyobb
tanyás térséggel rendelkező települése

Csemő község 1952-ben Nagykőrös és Cegléd külterületéből alakult. Ekkor dőlt el az úgynevezett „csemői per”, melyben a két szomszédos város e terület birtoklásáért folytatott harca zárult le. A fővárostól, Budapesttől 70 km-re, az ország közepén terül el, mintegy 8 ezer hektár területen. Lakosainak száma: 4.413 fő. Csemő 1997-ben a "Virágos Magyarországért" verseny I. helyezettje lett, elnyerte "a legvirágosabb település" címet, 1998-ban "Európa legvirágosabb község" verseny harmadik helyezettje lett

Miért érdekes ez a település?

• Érdekes, mert két város határából 1952-ben jött létre.

• Érdekes, mert hatalmas tanyavilágot jelent ma is, hiszen lakóinak több mint 60 %-a a külterületen, tanyákon lakik – mindez Pest megyében, a fővárostól 70 km-re.

• Érdekes azért is, mert a tanyavilága mind építészetileg, mind történelmileg, mind a gazdálkodást tekintve sokszínű, az országban egyedülálló.

• Érdekes azért is, mert a környező településeknek ma is az egyik kirándulóhelye Csemő. Itt van az úgynevezett Putrisarki erdő, ahol a városok a majálisokat tartják, és nem véletlen, hogy a ceglédiek egy részének hétvégi kertje is Csemőben található.

A századfordulón kialakult homoki szőlő- és gyümölcskultúra egyik ismert vidéke, mely még most is fellelhető. A belterület infrastrukturális fejlődése rendkívül gyors és látványos. Az 1990-es években lett kész a gáz és telefonhálózat, ebben az évben készült el a víz és a csatornahálózat, és a település központja is megszépült.  A millecentenárium alkalmából készült el a községháza melletti Hét vezér szoborral, illetve a Templom téren a szabadtéri színpad. Ugyancsak a 90’-es években kezdődött meg a katolikus és református templom építése. Az itt élők – a természeti adottságokat figyelembe véve – a falusi turizmusban látják a kibontakozás lehetőségét. Már ma is sokan pihennek itt hétvégén. Holland, német, dán turisták szívesen keresik fel a zöldövezetben lévő, háborítatlan természeti adottságokkal rendelkező településünket.  A község határában évek óta működik a Tamás Tanya, mely jóhírű vendégfogadó. A bor kedvelőinek kellemes időtöltést nyújtanak a helyi pincegazdaságok. Több helyen működik lovasturizmus. A község külterülete erdővel borított jó kirándulóhely. A környékbeli tanyák a falusi turizmus kedvelőinek nyújtanak szálláslehetőséget. A Gerje-patak mentén található a Duna-Tisza-közi lápvidék egyik legészakibb maradványa, egy tőzegláp. Sok ritka, veszélyeztetett növényfajnak ad otthont. A legnagyobb botanikai értékét a terület több pontján megjelenő tőzegmoha összefüggő foltjai jelentik. A lakosok segítőkészek, udvariasak, szolgálatkészek. Ez tapasztalható az utcán, az üzletekben, nyitottak, könnyen barátkoznak, szívesen fogadják az ide látogatókat.

Amire büszkék vagyunk:

• Csemő 1997-ben a "Virágos Magyarországért" verseny I. helyezettje lett, elnyerte "a legvirágosabb település" címet, 1998-ban "Európa legvirágosabb község" verseny harmadik helyezettje lett

• 2004-ben felújított Polgármesteri Hivatalra, amely egyben otthont adott a községi könyvtárnak, a rendőrségnek

• Tájházunkra, mely a község történetét bemutató múzeum is egyben

• A katolikus és református templomokra

• Orisek Ferencre, a népművészet mestere, Király Zsiga-, és PRIMA díjas fafaragó művészre és alkotásaira, amelyek Csemő község tereit díszítik. A "Klébelsberg Iskolára", ahol a művész kiállítása tekinthetõ meg

• Csemőben élt és alkotott Ladányi Mihály József Attila díjas költő.

• Csemő összterületének 54,6 %-a erdő, mely az országos átlag felett áll, ezáltal Csemő levegője tisztább és frissebb a megszokottnál.

• A községtől 7 km-re lévő országos hírű tanya-, és vendéglátó-komplexumra, a Tamás Tanyára

• A Szabad Föld Hotelre

• A Domina Tanyára, ahol gyógyterápiás lovaglási programokat szerveznek

• A község lakóira, vállalkozóira, kik munkájukkal elősegítették Csemő dinamikus fejlődését

Földrajzi adottságok

Északi szélesség: 47:06.97
Keleti hosszúság: 19:41.72

A települést Cegléd, Nagykőrös vagy Lajosmizse irányából érhetjük el. Budapesttől 70 km-re található. Az M5 autópálya lajosmizsei lejárójánál Cegléd felé, illetve a 441-es főúton Cegléd és Nagykőrös között érhető el közúton. Vasúti megállóhelye nincs.  Az eleinte csupán néhány házból álló falu korábban Ceglédhez, ill. Nagykőröshöz tartozott, 1952-től azonban önálló településként mûködik. Ez a terület valaha az Ungvári-család birtokához tartozott, akik földjeikre szőlőt telepítettek. A falu külterülete erdővel borított terület.  A lakosság nagyobbik hányada még ma is a település tanyasi részén él. Ezen a területen vásárolt egy présházat az 1986-ban elhunyt kiváló költő, Ladányi Mihály. A zöldhalmi Iskola dűlőben álló épületből emlékházat alakítottunk ki, rajta emléktáblával. A falut környező tanyavilágban, a Gerje-patak mentén található a Duna-Tisza közi lápvidék egyik legészakibb tőzeg-lápja, ez a környezet számtalan veszélyeztetett növényfajnak ad otthont: mocsári nőszőfű kornis tárnics, tőzeg-moha.  A település múltját a helytörténeti gyűjtemény és a tájház mutatja be.