Csemő Magyarország legvirágosabb és legnagyobb
tanyás térséggel rendelkezõ települése  Csemõ község 1952-ben Nagykõrös és Cegléd külterületébõl alakult. Ekkor dõlt el az úgynevezett „csemõi per”, melyben a két szomszédos város e terület birtoklásáért folytatott harca zárult le. A fõvárostól, Budapesttõl 70 km-re, az ország közepén terül el, mintegy 8 ezer hektár területen. Lakosainak száma: 4357 fõ. Csemõ 1997-ben a "Virágos Magyarországért" verseny I. helyezettje lett, elnyerte "a legvirágosabb település" címet, 1998-ban "Európa legvirágosabb község" verseny harmadik helyezettje lett Miért érdekes ez a település? Érdekes, mert két város határából 1952-ben jött létre. Érdekes, mert hatalmas tanyavilágot jelent ma is, hiszen lakóinak több mint 60 %-a a külterületen, tanyákon lakik – mindez Pest megyében, a fõvárostól 70 km-re. Érdekes azért is, mert a tanyavilága mind építészetileg, mind történelmileg, mind a gazdálkodást tekintve sokszínû, az országban egyedülálló. Érdekes azért is, mert a környezõ településeknek ma is az egyik kirándulóhelye Csemõ. Itt van az úgynevezett Putrisarki erdõ, ahol a városok a majálisokat tartják, és nem véletlen, hogy a ceglédiek egy részének hétvégi kertje is Csemõben található.
A századfordulón kialakult homoki szõlõ- és gyümölcskultúra egyik ismert vidéke, mely még most is fellelhetõ. A belterület infrastrukturális fejlõdése rendkívül gyors és látványos. Az 1990-es években lett kész a gáz és  telefonhálózat, ebben az évben készült el a víz és a csatornahálózat, és a település központja is megszépült. A millecentenárium alkalmából készült el a községháza melletti Hét vezér szoborral, illetve a Templom téren a szabadtéri színpad. Ugyancsak a 90’-es években kezdõdött meg a katolikus és református templom építése. Az itt élõk – a természeti adottságokat figyelembe véve – a falusi turizmusban látják a kibontakozás lehetõségét. Már ma is sokan pihennek itt hétvégén. Holland, német, dán turisták szívesen keresik fel a zöldövezetben lévõ, háborítatlan természeti adottságokkal rendelkezõ településünket. A község határában évek óta mûködik a Tamás Tanya, mely jóhírû vendégfogadó. A bor kedvelõinek kellemes idõtöltést nyújtanak a helyi pincegazdaságok. Több helyen mûködik lovasturizmus. A község külterülete erdõvel borított jó kirándulóhely. A környékbeli tanyák a falusi turizmus kedvelõinek nyújtanak szálláslehetõséget. A Gerje-patak mentén található a Duna-Tisza-közi lápvidék egyik legészakibb maradványa, egy tõzegláp. Sok ritka, veszélyeztetett növényfajnak ad otthont. A legnagyobb botanikai értékét a terület több pontján megjelenõ tõzegmoha összefüggõ foltjai jelentik. A lakosok segítõkészek, udvariasak, szolgálatkészek. Ez tapasztalható az utcán, az üzletekben, nyitottak, könnyen barátkoznak, szívesen fogadják az ide látogatókat. Amire büszkék vagyunk: Csemõ 1997-ben a "Virágos Magyarországért" verseny I. helyezettje lett, elnyerte "a legvirágosabb település" címet, 1998-ban "Európa legvirágosabb község" verseny harmadik helyezettje lett 2004-ben felújított Polgármesteri Hivatalra, amely egyben otthont adott a községi könyvtárnak, a rendõrségnek Tájházunkra, mely a község történetét bemutató múzeum is egyben Nemrég épült katolikus és református templomokra Orisek Ferencre, a népmûvészet mestere Király Zsiga díjas fafaragó mûvészre és alkotásaira, amelyek Csemõ község tereit díszítik. A "Klébelsberg Iskolára", ahol a mûvész kiállítása tekinthetõ meg Csemõben élt Ladányi Mihály József Attila díjas költõ. Csemõ összterületének 54,6 %-a erdõ, mely az országos átlag felett áll, ezáltal Csemõ levegõje tisztább és frissebb a megszokottnál. A községtõl 7 km-re lévõ országos hírû tanyakomplexumra, a Tamás Tanyára A Szabad Föld Hotelre A Domina Tanyára ahol gyógyterápiás lovaglási programokat szerveznek A község lakóira, vállalkozóira, kik munkájukkal elõsegítették Csemõ dinamikus fejlõdését
|
