A pályázat elkészítésekor az alábbi célokat tûzte ki:

Az óvodás korú gyermekek nevelési feltételeinek biztosítása és javítása, az óvodai férõhelyek számának növelése.

A községünkben és környezetünkben élõ hátrányos helyzetû családok és a romák segítése. A sajátos nevelési igényû gyermekek felkészítése az általános iskolára. A roma szegregáció megelõzése, felzárkózásuk feltételeinek a megteremtése.

Projektünk fent megfogalmazott céljai teljes mértékben igazodnak a ROP 2004-es kiírásának célkitûzéseihez és programjához. A legfontosabb célkitûzés a hátrányos helyzetû célcsoportok esélyegyenlõségének javítása az elhelyezés körülményeinek és feltételeinek javításával.

A projekt céljaihoz kapcsolódó közvetlen és közvetett környezeti fenntarthatósági célok:

• A környezeti követelmények elfogadása és megtartása

• Az emberi szükségletek kielégítése és a környezet állapota közötti egyensúly biztosítása

• A természeti erõforrások fenntartható használata

• A meglévõ értékek védelme és megõrzése

• A helyi közösségünk hosszú távon egészséges környezetének biztosítása

A projektünk célcsoportjai

A projekt célcsoportjainak meghatározásánál a kiindulási pont az volt, hogy személy szerint mindenki érintett a településen és környezetében, akiknek gyermekeit jelenleg, vagy a jövõben óvodai ellátásban kell részesíteni. Az érintett lakosságon belül mindenképpen szükséges bizonyos szükségleti, életkori és helyzeti jellemzõk alapján az egyes csoportok szegmentálása és elhatárolása.

A projektünk célcsoportjai a korosztályi bontásban a következõk:

0-3 éves gyermek korosztály

3-7 éves, óvodás korú gyermek korosztály

A hátrányosság helyzetét tekintve:

a roma gyermekek

a sajátos nevelési igényû gyermekek

a hátrányos helyzetû családokban nevelkedõ gyermekek

A nevelõ családokat tekintve:

az óvodáskorú kisgyermekes családok

az óvodáskorú kisgyermekes roma családok

Speciális helyzetbõl eerdõ csoport:

kistanyás térségekbõl 4 irányból, több km-rõl naponta bejáró gyermekek.

A projekt célcsoportjainak szükségletei és a célcsoportokhoz kapcsolódó problémák.

A közel 1000 (0-14 éves) gyermek 2/3 része is tanyákról jár a sokszor 15 km-re lévõ központi iskolába és óvodába.

A célcsoportokra jellemzõ statisztikai adatok a pályzat évében:

A lakosság száma 4290 fõ, a roma lakosság száma 350 fõ (8%).

A családok száma 1310.

A gyermeküket egyedül nevelõ szülök száma: 377

Gyermekek száma: 1109

Életkor szerinti megoszlásuk:

0-3 éves: 239

3-5 éves: 173 (óvodás: 119)

5-7 éves 187 (óvodás: 61)

7-16 éves: 681

Roma gyermekek száma: 147

Óvodás roma gyermekek száma: 28

Sajátos nevelési igényû óvodás gyermekek száma: 36

Óvodás gyermekek száma összesen: 180

Az óvoda alapító okirat szerinti létszáma: 150

Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülõ

óvodáskor korú gyermeket nevelõ családok száma: 112

óvodáskorú gyermekek száma: 137

A 70-es években épült a 75 férõhelyes óvoda, 1977-ben pedig a 250 férõhelyes iskola. 2004-re a gyermeklétszám – az országos átlagtól eltérõen – több mint a duplájára emelkedett. A 2004-es állapot szerintii 100 %-ot jóval meghaladó kihasználtság mellett a zsúfoltság idõnként elviselhetetlen volt. Ez jelenleg egy kényszer megoldást eredményezett, mivel két különálló épületben vannak elhelyezve a gyerekek, és egymástól elválasztva kellett a nevelõmunkát folytatni.  Ugyancsak megoldandó probléma volt a speciális helyzetbõl eredõen az, hogy a gyermekek 60-70%-a naponta a tanyás területekrõl, 10-20 km-es távolságból, 4 különbözõ irányból járnak be az óvodába. Ennek okán meg kell oldani a gyermekek ellátását, foglalkoztatását 5 órától este 19 óráig.

A roma gyermekek alacsony arányszáma jellemzõ az óvodában a lakossági arányhoz képest. Az óvodába járatott roma gyermekek arányszámát meg kell növelni az elhelyezés, a nevelési feltételek szegregáció mentes és azt megelõzõ megoldásával. A két fenti kulcsprobléma megoldására a projektünk segítségével egy újszerû, innovatív, példamutató megoldást alakítunk ki. Korszerûtlen épület, gépészetileg elavult közmûvek és épület-villamossági berendezések, amelyeket a szabványoknak és a környezeti fenntarthatósági céloknak megfelelõen fel kellett újítani. Energiapazarló fûtési rendszer, rossz nyílászárók, amelyeket a szabványoknak és a környezeti fenntarthatósági céloknak megfelelõen szintén fel kellett újítani. A magas energia költséget csökkenteni kellett.

A megvalósult prokjekt

Foglalkoztató egységek: A korábban meglévõ 4 db szabályos csoportszoba megtartása mellett az épület teljes rekonstrukciójával további 3 db új csoportszoba és egy korszerû felszreltségû tornaszoba kialakítása történt meg bõvítésbsel és emeletráépítéssel.A gyermek öltözõk és WC-k részben a meglévõ építmény rekonstrukciójaként, részben a bõvítésben újonnan jönnek létre, minden csoport számára elkülönítetten (8-8 db). A földszinti rekonstrukcióval szülõi WC is biztosítva van.

Igazgatási egység: A bõvítés révén az óvoda vezetõi, vezetõ-helyettesi és gazdaságvezetõi iroda, továbbá nevelõtestületi szoba és dohányzó is létesült.

Egészségügyi és szociális helyiség: A rekonstrukcióban orvosi szoba és elkülönítõ, a bõvítésben személyzeti öltözõ, mosdó kialakítása is megtörtént.

Sport és szabadidõ egység: Az új tornaszoba a kapcsolódó szertárral, valamint a speciális készségfejleszõ csoportszoba jó lehetõséget ad a gyermekek belsõ téri sportolásához. Az óvoda telkének és környezetének teljes körû rendezését követõen teljes értékû játszóudvar épült ki, korszerû játszóeszközökkal, udvari játékokkal.

Közösségi tér: A bõvítés miatt épülõ bejárati tornác és lépcsõház ill. a rekonstrukció révén felszabaduló belsõ közlekedõk teljes értékû használatot biztosítanak. A közlekedõk kialakítása a fogyatékosok sajátos igényeit és figyelembe veszi.

Üzemeltetési egység: A karbantartás számára mûhely és raktár épül a bõvítésben.

Étkezés, étkeztetés: A helyben étkezéshez a magyar és EU-s közegészségügyi, élelmiszerhigiéniai követelményeknek megfelelõ tálaló konyha létesült.

Üzemeltetés: Az egész épületben új épületgépészeti és villamossági hálózat épült ki.

Általános jellemzõk:

     A gyermek létszám                  7x24 =       168fõ

     A személyzet létszáma                                 30fõ

     A fejlesztéssel létrejött óvoda hasznos területe:   1.245 m²

                  rekonstrukció                                    498 m²

                  bõvítés                                               747 m²

      Az óvoda udvar területe:                        5.996 m²

                 játszóudvar                                    4.160 m²

                konyha és gyakorlókert                1.836 m²

A projekt végrehajtása során tervezési és kivitelezési elõírás volt a környezetbarát technológiák, eljárások alkalmazása. A környezet-tudatos magatartás ösztönzése érdekében a nevelési-program felülvizsgálatra és átdolgozásra került.

Esélyegyenlõségi szempontok érvényesülése

A projektünk tervezése kezdetén a partnerekkel közösen az esélyegyenlõség megvalósítása érdekében olyan célokat és elvárt eredményeket fogalmaztunk meg, amelyek a község hátrányos helyzetû társadalmi rétegére és csoportjaira, így különösena nõk,a roma kisebbséghez tartozók,a fogyatékkal élõ, sajátos nevelési igényû gyermekek és ahátrányos helyzetû családok helyzetének javítását célozzák meg. A projekt tervezés során a következõ tevékenységekkel biztosítottuk az esélyegyenlõségi szempontok érvényesülését:Felmértük az egyes célcsoportok sajátos helyzetét és igényeit,Forgatókönyv módszerrel elõre jeleztük és felvázoltuk a tervezett projekt esélyegyenlõségre gyakorolt lehetséges hatásait,Meghatároztuk azokat a teendõket, amelyeket beépíthetünk a projektbeElvárásokat fogalmaztunk meg az építészeti-kiviteli tervezéshezA költségeket a tervezõk beépítették a költségvetésbe. A megvalósítás során:A pályázó az egyéb partner szervezetek közremûködésével a helyi társadalom számára széles körû tájékoztatási lehetõséget és folyamatos konzultációkat biztosítunk a projekt elõrehaladásáról, a kivitelezési munkálatokról, a közbeszerzés helyzetérõl. Nyomon követésA pályázó önkormányzat és az óvoda együttes feladata az esélyegyenlõségre vonatkozó információk összegyûjtése és közreadása a projekt egészére nézve az indikátoroknak megfelelõen. A cél az, hogy pályázó, a szerzõdõ hatóság és a helyi lakosság folyamatosan felmérhesse az elõrehaladást a tervekhez képest, és hogy nyomon követhetõk legyenek a változások. Belsõ értékelés a projekt végénA projekt befejeztével a pályázó és az egyéb partnerek értékelik az esélyegyenlõségre vonatkozó célkitûzéseket és az eredményeket az elvárások alapján. Meg kell vizsgálni a projekt hatékonyságát és hatását, valamint a fenntarthatóságát az esélyegyenlõség szempontjából.  Az esélyegyenlõség szempontjából fontos mozzanatok, amelyeket a pályázó partnerek kiemelnek és szem elõtt tartanak:- A projekt példaként szolgálhat más, környékbeli pályázók számára a helyes és követendõ esélyegyenlõségi gyakorlat vonatkozásában,- A projekt megvalósítása során kifejlesztett képességek, megszerzett tapasztalatok segítséget adhatnak a csemõieknek is más projektek megvalósításához, további támogatások megszerzéséhez.  A roma gyermekekkel óvodáztatásával kapcsolatban egyértelmû cél az óvodai roma gyermek létszám jelentõs növelése. Ez gátat szab a szegregációnak, elõsegíti az eredményes iskolai beilleszkedésüket. A környék nõi munkavállalói számára is segítség az, hogy valamennyi csemõi kisgyermek óvodába járhat, így a nõk munkavállalásának nincs akadálya.  Szándékaink és meggyõzõdésünk szerint a pályázatunk ESÉLYEGYENLÕSÉG SZEMPONTJÁBÓL POZITÍV projektként valósult meg.  

A környezeti fenntarthatóság szempontjai

A projektünk tervezése során nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a pályázati kiírásban vázolt mind az öt a fenntarthatósági célkitûzésnek megfeleljünk. A projekt tervezése során a környezeti fenntarthatóság érdekében a következõket tettük: 

1. A projekt megvalósulási helyén a pályázó partner szervezetek bevonásával a környezeti, társadalmi problémák megismerésére nyílt fórumot tartottunk arról, hogy a projektnek milyen környezeti fenntarthatósági vonatkozásai vannak?

2. A projektciklusok meghatározása során minden lépésnél elemeztük a projekthez kapcsolható fenntarthatósági elveket, mint szempontokat.

3. A vonatkozó fenntarthatósági elveket illesztettük a projekt céljaihoz.

4. A projekt végrehajtása során megvalósítható környezetbarát technológiák, eljárások alkalmazását – mint követelményt - elõírtuk a tervezõk és kivitelezõk felé.

5. A projekt végrehajtása során a környezet-tudatos magatartás ösztönzése érdekében vállalt feladatok leírása. A tudatos tervezési munka eredményeképpen a megvalósuló projektünkben kiemelkedõen fontos szerepet kaptak a környezeti fenntarthatóságot biztosító elemek, ezek: 

1. Korszerû, energiatakarékos és a levegõt kevésbé szennyezõ fûtési rendszer kialakítása

2. Hatékony szigeteléstechnikai eszközök alkalmazása az alacsonyabb energia-felhasználás érdekében

3. A teljes körû, biztonságos szennyvízelvezetés megoldása

4. Zaj és porvédõ élõ sövény megoldással az udvar elkerítése, elhatárolása

5. Környezet kímélõ építõipari technológia elõírása a tervezõk és kivitelezõk részére

6. A környezet-tudatos nevelés elemeit és módszereit az intézmény pedagógia-nevelési programjában felül kell vizsgálni és ha az hiányos vagy kevés, akkor azt ki kell egészíteni. A megvalósulást követõen a következõ környezeti fenntarthatósági célkitûzéseknek felel meg a projektünk:

I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása

II.  Az emberi szükségletek kielégítése és a környezet állapota közötti egyensúly biztosítása

III. A természeti erõforrások fenntartható használata

IV.  A meglévõ értékek védelme és megõrzése

V. A helyi közösségünk hosszú távon egészséges környezetének biztosítása Összességében értékelve a törekvéseinket, vállaljuk és hisszük, hogy ez a humán erõforrás-fejlesztés jellegû projektünk a környezeti fenntarthatóságot ösztönzõ (pozitív) projektként valósult meg. Ez a projekt a megvalósulásával jelentõs eredmény a környezet védelme és a fenntartható fejlõdés érdekében.