TESTVÉRTELEPÜLÉSÜNK

Csemő Község Önkormányzata testvértelepülési kapcsolatot tart fenn a romániai HOMORÓDSZENTMÁRTON településsel. 

Homoródszentmárton (románul Martiniº, németül Sankt Marten): községközpont Erdélyben, Hargita megyében, a mai Romániában. Bágy, Gyepes, Homoródremete, Homoródszentpál, Homoródszentpéter, Kénos, Lókod, Recsenyéd és Városfalva tartozik hozzá. A község lakossága magyar, több mint fele unitárius vallású, a többi református, katolikus és baptista vallású. A lakosság gazdálkodással, földműveléssel foglalkozik.

Fekvése  

Az északi szélesség 46° 14' és Greenwichtől keletre 25° 23' 6" alatt a Nagy-Homoród folyó és a Gyepes, valamint a Kénos patakok völgyének torkolatánál fekszik. A Nagy-Homoród kiszélesedő lapályán, a Gyepes és a Lókod patakok találkozásánál települt. A községközpont Székelyudvarhelytől 18, Oklándtól 13 km-re fekszik, a 131-es megyei út mentén. A központból a 131A jelzésű megyei út ágazik el Abásfalva felé.

Története  

A község területén valószínűleg már a történelem előtti korban laktak emberek, amit igazolni látszik a község határában évtizedekkel ezelőtt talált neolitikus kőbalta és egy urna. Azt, hogy a római uralom idején is lakott terület volt, bizonyítják a földből előkerült római pénzek, valamint a falu melletti kis tó, mely egy régi sóbányára emlékeztető helyen keletkezett.A község nevét akkor nyerhette, amikor II. Géza magyar király a 12. század közepén a Homoród és a Nagy-Küküllő felső völgyeit betelepítette. Az első település nyomai valószínűleg az 1241. évi tatárdúlás idején semmisültek meg. Erre utal az is, hogy a Homoródvidék templomai mind a tatárjárás utáni korszak stílusában épültek. A falut oklevél 1333-ban említi először Sancto Martino alakban. Középkori Szent Márton temploma 13. századi eredetű lehetett, a 15. században gótikus stílusban lett átépítve 1888-ban bontották le. Egykori, hat védőtoronnyal megerősített 1612 és 1636 között épített kerítőfalából egyedül a középkori eredetű, 1775-ben magasított és 1861-ben új toronysisakot kapott egykori kaputorony maradt meg a templom harangtornyaként. Kerítőfalának többi része erősen romos. A falut 1613-ban tatár támadás érte, ezután épült a templom erődfala, melyet 1625-ben megerősítették, de a 18. század végére lepusztult állapotba került. Helyébe épült 1889-ben mai unitárius templom, amely a Nagy-Homoród völgyében emelkedő magaslaton áll. 1910-ben 889, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott. 1992-ben 601 lakosából 581 magyar, 13 cigány és 7 román volt.

Látnivalók  

• Az unitárius templom 1889-ben épült, harangtornya a régi templom 17. századi kaputornyából maradt meg.

• Református temploma 1911-ben épült.

• A faluban áll a Homoród-mente legnagyobb kastély-kúria jellegű épülete, a műemlék Biró kúria. A krónikákban már a középkor idején udvarházat említenek a helyén. Az évszázadok viharát kiállt, kőből és téglából, forró mésszel összerakott kúria alatt bolthajtásos pince van. Több szoba, köztük egy nagy ebédlőterem is található az épületben. A kúriát leányágon az Ugron család örökölte a XVIII. század második felében. Az ő idejükben, 1780-1790 közt nyerte el rokokó stílusát.

• A falutól délkeletre néhány házból álló kis telep, Bükkfalva áll, itt van a Biró család sírboltja.

• Az itt felszínre bukkanó sót már az ősember is ismerte.

Híres emberek  

• Itt született Homoródszentmártoni Biró Sámuel, az unitárius egyház első főgondnoka.

• Itt született Szentmártoni Bodó János 17. századi költő.

• Itt született Kelemenné Zathureczky Berta írónő.

• Itt született Molnár Jakab író.

• Itt született Zoltán Aladár zeneszerző.

• Itt született Román Viktor szobrászművész.

További információ: http://www.homorodszentmarton.ro